Igaz az, hogy még a párválasztásunkat is befolyásolják a bennünk élő baktériumok? Igaz, hogy az immunrendszer és a belek összefüggésben vannak?
A baktériumokról a betegségek jutnak eszünkbe, pedig az egészséges élethez nemcsak, hogy nélkülözhetetlenek, de a legújabb kutatási eredmények alapján komoly védelmet jelentenek a számunkra.
Ma már azt is tudjuk, hogy a szervezetünkben több mint ezer féle baktérium él, ami befolyásolják egészségünket, közérzetünket, sőt befolyásolhatják párválasztásunkat is.
Jó ha tudjuk!
Az emberi test több, mikrobiális sejtet tartalmaz, mint emberi sejtet. Az életünk nagy részében ez a kapcsolat zökkenőmentes és az emberi szervezet működésének érdekében áll. A mikrobiom a mikrobák (mikrobioták) összessége, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek, táplálnak, védenek, közös ökoszisztémát alkotnak sejtjeink és egymással.
Ezt a harmónikus viszonyt mára az antibiotikumok felborították.
Túlságosan is elterjedtek, az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint az összes felírt antibiotikum 30-40 %-a szükségtelen. Ma már a betegek minden fertőzésre azonnal antibiotikumot szednek, pedig ez a gyógyszer válogatás nélkül elpusztítja a kórokozó baktériumokat éppen úgy, mint a velünk élő, bennünket támogató baktériumokat.
Nézzünk néhány példát arra, hogy a baktériumflóránk, illetve annak változása hogy befolyásolja egészségünket? Mit okoz a megváltozott baktérium flóra, hogy reagál erre az immunrendszer és a belek?
Akut fertőzések gyakoribbá válása
Mivel immunvédelmünk jelentős részét a beleinkben élő baktériumok biztosítják, így a gyakori antibiotikum fogyasztás azt eredményezi, hogy a beleinkben elpusztulnak a bennünket védő mikroorganizmusok és újabb és újabb megbetegedést okozva ezzel.
Allergia, Aszthma
Napjainkban egyre gyakoribb megbetegedés, a teljesen ártalmatlan anyagokkal szembeni túlérzékenység. Ez esetben is kimutatták, hogy a gyermekkori túlzott antibiotikum használata növeli a betegség kockázatát. Kimutatható, hogy az allergiások és az asztmások bélflórája is különbözik az egészséges emberekétől.
Elhízás
Régóta ismert, hogy azok között a felnőttek között, akiket életük első évében antibiotikummal kezeltek, sokkal több a kórosan elhízott. Ez azt mutatja, hogy antibiotikum kezelés után gyorsan vissza kell állítani a baktériumflóránk összetételét.
Agyi működések
Arra senki nem gondol, hogy a bélbaktériumok az agyi működéseket is befolyásolják. Archeimer és Parkinson kóros emberek bélbaktériumokat tartalmazó székletét egerekbe áttranszplantálva ki lehetett váltani a betegséget az arra genetikailag hajlamos állatokon.
Depresszió
Egyes kutatások azt mutatták ki, hogy pro és prebiotikumokkal, fermentált élelmiszerekkel javítani lehetett a betegek kedélyállapotán és változtatni lehet a belek baktérium flóráján.
Párválasztás
Párválasztásunkat erősen befolyásolják embertársaink illata, amit viszont a bőrünkön, hónaljunkban élő baktériumok befolyásolnak. Meg lehet figyelni, hogy az elvált emberek kapcsolatát sokszor az eltérő testszaguk akadályozza, ami az eltérő bőr baktériumflóra összetételből ered.
Daganatos megbetegedések
Állatkísérletekben az eltérő bélflóra eltérő tumornövekedéssel járt. Ahogy a kísárletben összeengedték az állatokat vagy széklet transzplantációt végeztek, a baktériumflórában levő különbséget megszüntették. Egy másik állatkísérlet rámutatott arra, hogy az egerek baktériumflórájának összetétele befolyásolta a rák gyógyítására alkalmazott terápiás választ is.
Ez azt jelenti, hogy valóban az életünk múlhat a megfelelő baktérium flórán.
Hogyan változtathatjuk meg beleink baktérium flóráját, mit (t)együnk?
A jóhír az, hogy a baktériumflóra összetételének megváltoztatására van lehetőség, kell hozzá jó pár hónap, de ha az életünk múlik rajta akkor megéri. Nem? Rendkívül fontos a táplálkozás.
- A fermentált élelmiszerek, itt először a jughurt jut az eszünkbe, ami valóban megfelelő, de vigyázzunk, mert jobb, ha kézműves terméket vásárolunk, mint a nagyüzemileg előállított.
- Még jobb a savanyú káposzta vagy a saját magunk által kovászolt uborka.
- Sok-sok rost fogyasztása. Ez jó, de mit egyek, hogy sok rost jusson a szervezetembe:
- Együnk naponta 5 adag zöldséget és vagy gyümölcsöt.
Mit jelent ez? Mennyi egy adag?
Egy adag = 1 maréknyi, (1 db alma, 1 db körte, 1 narancs vagy mandarin 2-3 klementin, 1 db karalábé, 1-2 db sárgarépa, 1 db kaliforniai paprika, 1 paradicsom vagy 2-3 db koktélparadicsom)
Nem számít zöldség adagnak a burgonya a magas keményítő tartalma miatt, a rizs, bár növényi eredetű.
- Fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonákat. Mik ezek? Gyakorlatilag minden gabonát lehet kapni hántolatlanul is, ami megőrzi természetes zsír-, és olajtartalmukat is. Fogyasszon teljes kiőrlésű lisztet és hántolatlan gabonát. (zabpehely, barnarizs, hajdina, árpagyöngy stb.)
- Egyen naponta olajos magvakat. Figyeljen rá, hogy hántolatlan mandulát, földimogyorót folyasszon a rost miatt. A len, szezám, chia mag, vagy a ma divatos utifűmag és a quinoa is kiváló roszt forrás, sőt ezek a magok igazi „szuperélelmiszerek” omega 3 zsírtartalmuk is magas, de bőven tartalmaznak kálciumot, magnéziumot, káliumot, czinket, E és B vitaminokat és sorolhatnánk.
- Használhatunk különböző baktériumokat tartalmazó készítményeket, pre- és probiotikumokat is.
Nagyon figyeljünk arra, hogy mikor és miért szedünk antibiotikumot. Nincs jótékony hatása a nátha vagy influenza ellen szedett antibiotikumnak, az antibiotikumok egyszerűen nem hatásosak vírusos fertőzések ellen. Amit elérünk az a saját baktérium flóránk jelentős pusztulása, ami nagyon ártalmas.